Régi nagy tervünk volt nagylátószögű objektívvel is állatokat fotózni. Jelmondatunk most az volt, hogy "teleobjektívvel mindenki tud mókust fotózni... nagylátószögben már van kihívás". Ebből következően most a mókusok voltak a célpontjaink.

Werkfotó: nagylátó, mókus, madár - Sivák Koppány

Úticélunk Miskolc-Tapolca, ahol az egy négyzetméterre eső mókusok száma elég jelentős a környékhez képest. Talán az egyetemen van hasonló hely még. A mókus egy nagyon nagyon fürge állat. Záridőben az 1/500 gyakran szükséges volt ahhoz, hogy a képen ne mosódjanak el. Továbbá meglehetősen negatív hatással volt az idegrendszerünkre a rohangáló kisgyerek effektus, akiknek a szülei egyáltalán nem zavartatták magukat. Itt meg kell jegyeznünk, hogy nem általánosságban a kisgyerekekkel van baj, hanem a mókusokat a fára felkergető, és a mókus jogos félelmét elég intenzív hangon (kiabálva) sérelmező gyerekekkel, akiknek a szülei ezen csak mosolyognak, hogy de aranyos. Na de térjünk vissza a fotózásra. Miskolc-Tapolca elég nagy, így nem csak mókusokkal találkoztunk.

Szintén ezen a helyen sok ültetett virág megtalálható, mint például az alább látható Törpe Dália. Fotózásunk több napból tevődött össze, hogy a kívánt eredményt kapjuk. Ehhez néha sajnos több nap kell, egyrészt a fények miatt, másrészt az eső miatt, harmadrészt meg a mi bénázásaink miatt. :)

Törpe Dália - Sivák Koppány

"Konkrétan ehhez a virághoz kétszer mentem vissza, hogy úgy érezzem tökéletes. A járókelők nevetése már meg sem lep minket... hiszen virágot csak vele egy szintről lehet fotózni, így ehhez le kell feküdni a földre ha nincs az embernek forgatható kijelzője, de a kereső miatt gyakran akkor is érdemes inkább lefeküdni a virág mellé, na ez itt is így történt." - Koppány

A Békás-tavat egy 18 °C-os forrás táplál. Ezen a helyszínen békákra és vízililiomokra vadásztunk. Nem véletlenül viseli a békás megnevezést, ugyanis főleg békák élnek benne. Persze emellett bohóc halak is megtalálhatók, illetve egyéb állatfajok. "Éppen egy tavi rózsát akartam fotózni a víz felszínéről, amikor feltűnt, hogy valami zöld kavicsszerű valami belelóg a képbe, na aztán rögtön meg is nézve azt, kiderült, hogy egy béka az, ami ott ugrándozott. Aprócska volt nagyon, körülbelül 3 cm lehetett a hossza. Utána azt kergettem a leveleken, hogy sikerüljön egy kedvező szögből (!) képet csinálni róla." - Koppány

Kopi és a kedvező szög :D - Ecsedi Balázs

És az eredmény :) - Sivák Koppány

A korábban emlegetett vízililiom - Sivák Koppány

Ezt követően elindultunk "mókusvadászatra" a fákkal borított parkba. Legelőször mindig különféle madarakkal találkozunk. Ez azért is jó, mert így könnyebb ráhangolódni a fürge mókusokra, ugyanis a madarak sem a csigatempóról híresek.

Házi veréb "szafarin" - Sivák Koppány

Erdei Pinty - Ecsedi Balázs

A madarak sokkal sunyibbak és bátrabbak, mint a mókusok. Amit kiteszünk magvakat, mogyorót, diót a mókusoknak, azokat gyakran a madarak viszik el. Teleobjektívvel azért jó őket fotózni, mert olyankor szépen leválaszthatók a háttérről, kiemelkednek a képen és a figyelem rájuk összpontosul. Ez jelen esetben madárra és mókusra is érvényes. A nagylátószöges megoldás viszont nagyobb kihívás, hiszen nagyon közel kell lennie a mókusnak a fényképezőgéphez. Tehát kijelenthető, hogy egyáltalán nem a nagylátószöges objektív való erre a célra. Az csak az érdekesség és a kihívás miatt izgatott minket.

Közeledőben egy mókus - Sivák Koppány

Az erdei szimat - Sivák Koppány

Majd jön az a jelenség, amikor az egyik mókus észreveszi, hogy itt más mókus is van. Rögtön támad az ösztön, hogy meg kell ragadni a lehetőséget, el kell csenni a kaját a többi mókus elöl. A feladat adott volt, a motiváció megvolt, ily módon kialakult a harc, a háború az ételért. Olyan sebességgel kergették egymást, mint az autók a Nascar futamon.

A hátsó mókus kellőképp kihasználja a szélárnyékot :D - Sivák Koppány

Először bátortalanok még nagyon a mókusok, ha egyedül vannak. Amikor valamilyen ételt sikerül szerezniük, egyből a fákra felrohannak, és biztonságban fogyasztják el azt. Mikor elfogyott, jönnek újabb adagot keresni. 

Evés közben - Sivák Koppány

Majd idővel, amikor elérkezik a pillanat, hogy megbarátkoznak a fényképezőgép közelségével és hangjával... felbecsülhetetlen. :) "Persze ilyenkor minden apró mozdulat számít. Először a gép közelében guggoltam, de még arra is eleinte elfutottak, ha megmozdítottam a kezem. Éppen ezért a távkioldó nem is volt kérdéses. Néha néha odadobtam nekik a gép elé egy-egy szem mogyorót, akkor kissé felbátorodtak.". - Balázs

A gép közelében - Sivák Koppány

"Egyet kettőt kattintottam, amitől ők eleinte jól láthatóan megijedtek. Ezután jól megbizonyosodva jöttek le csak a fáról, hogy nincsenek veszélyben. Idővel hozzászoktak a zárhanghoz, mivel már messzebbről is készítettem pár képet, hogy ne féljenek a közelben. Így is történt, hamar megbarátkoztak a géppel.". - Balázs

Magaslesen - Ecsedi Balázs

A várva várt pillanat két nap után, amikor a géptől 10 (!) cm-re jött a mókus. Végre pont beleesett a fókuszba, nem lógott ki a képből, nem zavarta el senki sem. Körülöttünk az emberek csak bámultak azon, hogy mi hogyan fényképezzük le őket. 10 mm-en fotózva úgy néz ki, mintha messze lenne a mókus, pedig ez csak a látszat.

Mókus 10 mm-en fotózva - Ecsedi Balázs

Mókus és a lesifotós - Ecsedi Balázs

Evés közben, de már teleobival - Sivák Koppány

Az utóbbi két képen jól látható a különbség, hogy miért célszerűbb a teleobjektívet választani. Sokkal szebben kirajzolódik a képen a mókus, mivel nagyobb a háttérelmosás, valamint minimális az objektív torzítása is. Ennél a képnél a mókus kb. 1 - 1,5 méterre volt a géptől.

Összegezve: mókust jobb teleobival fotózni, nagylátóval viszont nagyobb kihívás. Miskolc-Tapolcán rengetegen vannak, így könnyű rájuk találni. Soha ne kergessük fel őket a fára, ha pedig gyerekkel vagyunk, neki se engedjük ezt meg!

Szöveg: Ecsedi Balázs és Sivák Koppány